-Ez a bizonyságom egy csütörtöki napon történt...A suli ucsó napján=)Anya egyik barátja felajánlotta,hogy kivihetünk lovakat az utolsó napon Montág napokra(a Montág egy iskoloa neve Esztergomban fogyatékosok iskolája)Tehát kaptunk két lovat az egyiknek a neve Nicky volt amin én ültem neki Gebe=)Mielött felüültünk volna anya haverjával (az ő neve Tomi volt) kértem az Urat hogy az a kisfeszültség ami bennem volt az múljon el...És mikor a suzuki két gyára között a füves dzsumbujban mentünka Tomi figyelmeztetett hogy mivel egy angol telivéren ülsz ezért fogd fel azt is hogy ha Gebe meglát egy nagy terepet akor elkezd vágtázni de mint atom és amikor kifárad nem áll le hanem elkezd sprintelni hazafelé... Csak azért volt nekem necces a helyzet mert én még nem voltam soha terepen csak most elösször...És ilyen kis vadós pcin eléggéé beparéztam de végül is nem volt mitől...A Montágban eléggé nagy volt a terep de elég ügyesen helytállt Gebe ismeg Viki is!!!Aztán mikor jöttünk visszafelé megint a suzuki két gyára között elkezdett ügetni Gebe és a Tomi mondta hogy ne engedjem és elkezdett ügetni ő is Vikivel de Viki nem nagyon bírt utolérni minket ezért beugrott vágtába!!!!Gebe észrevetet hogy Viki vágtázik s mivel már hazafelé mentünk elkezdett sprintelni ahogy csak tudott...és a két gyár között eléggé gagyi volt a terep mert fel volt ásva meg minden és nem attól féltem hogy ugratunk majd a lóval hanem attól hogy kimehet a ló lába!!!Aztán kapcsoltam hogy eléggé gagyin tudok lovagolni és elkezdtem imázni,de GŐZERŐVEL!!!És egyszer csak meghallottam a Tomi hangját de csak a hangját hogy jó erősen markoljam meg a szárat és húzzam vissza egy kis körrel Gebe fejét megfogtam kiskör fej minden oké és elkezdtünk visszafelé vágtázni ott meg egy óriásíbuckán ugrattunk át és pont a Tomiék mellé és ott hála az Úrnak hogy megfogta a Tomi a szárat....Az volt jó az egészben hogy nem szorongtam,nem féltem és észre sem vettem hogy az életemmel játszom hanem csak az Úrra figyeltem és az Úr megfogott és megvédett!!!!És ez FANTASZTIKUS érzés volt!!!!!És amikor megálltunk úgyéreztem magam mint akinek végig fogták a kezét és segítettek neki!!!!És ...hááátt...Már le sem tudom írni hogy milyen jó érzés volt ezt egyszerűen át kell élni nem ilyen X-trem-en hanem light-osabban de azzal legyél mindíg tisztában hogy az Úr SOHA nem ofg otthagyni bármilyen állapotban is vagy fogja a kezed és segít neked hogy ketten lépjetek előre....=) Ez az egyik legkedvesebb bizonyságom=)